Az eséstényező

A zuhanás veszélyével járó tevékenységek – legyen az munkavégezés vagy sport – egyik központi kérdése az eséstényező minimalizálása.

Mi ez, és hogyan maradjunk a biztonságos oldalon?

Az eséstényező az esés magasságágnak és az esést elnyelő kötél hosszának hányadosa.

Ez az érték adja meg az esés keménységét, amiből következtethetünk az emberi szervezetre gyakorolt hatására.
Az esést három osztályba soroljuk:

  • lágy, ahol az eséstényező 0- 1 közötti 
  • kemény, ahol az érték 1- 1,8 között
  • extrém 1,8- 2 között

 

Tehát, ha egy mászó a standponttól indulva a standpont fölé mászik 1 méterrel, majd a standpont magasságáig visszaesik 1 métert, 1/1=1, azaz egyes eséstényezőről beszélünk.

Az eséstényező nem változik az esés hosszával, tehát ugyan úgy egyes eséstényezőt produkál a mászó, ha a standpont fölé 2-5-10-stb. métert mászik, majd ugyan ennyit esik vissza.

Ha a mászó a standpont fölé mászik 1 méterrel, egy méter kötelet használva ezzel, majd lezuhanva a standpont alá esik, 1 méternyit, ebben az esetben 2/1=2-es eséstényezőről beszélünk.

Lehet-e 2-esnél nagyobb eséstényezőt produkálni?

Igen.

Erre leggyakrabban via ferrata utakon valamit kötéllel biztosított létrán van lehetőség. Ahol extrém vagy extrém feletti eséstényezőre lehet számítani feltétlen szükséges energiaelnyelő használata.
Az esés káros hatása ugyanis nem az esés magasságától, hanem az eséstényezőtől függ.

Míg egy sziklamászó sértetlenül megúszhat egy 10-20 méteres zuhanást, addig egy via ferrata létrán belehalhatunk egy párméteres kicsúszásba.

Ennek oka, hogy esés során a kötélben ébredő erőt a zuhanó test tömege, a nehézségi gyorsulás, a kötél karakterisztikája és a tényleges esési tényező befolyásolja, a zuhanás magassága nem (illetve csak közvetve, az eséstényezőn át).

A kutatások alapján az emberi gerinc 12 kN terhelést bír ki, így a megtartáskor keletkező rántást ez alatt kell tartani. Lehetőleg jóval ez alatt, ugyanis a gerinc törése előtt még néhány lágy szerv pórul jár. Ideális esetben 0,3-as eséstényező alatt.

Nem mindegy azonban melyik eséstényezőt vesszük alapul. Ahogy az imént írtam a kötélben ébredő erő kiszámításához a tényleges eséstényezőre van szükség. És akkor mi a nem tényleges?
A tényleges eséstényező az elnyeléskor megfeszülő kötélhossz és a zuhanás hosszának hányadosa. Ez egyenlő, vagy nagyobb az elméleti eséstényezőnél, ami a teljes kiengedett kötélhosszat veszi alapul. Különbség a kettő közt akkor keletkezik, ha a biztosító kötél vezetése nem megfelelő, erős törések, súrlódási pontok találhatók benne, emiatt az nem feszül meg teljes hosszában terhelés hatására.

Arról, hogy mivel csökkentheted egy nagyobb esés egészségkárosító hatását, a későbbiekben írok.

Szabó Dénes, ipari alpinista szakértő

Szabó Dénes, OKJ ipari alpinista szakértő

RTLklub híradó riport velünk

Online megjelenés

HVG.hu cikkünket IDE KATTINTVA éri el

Szabó Dénes

Szabó Dénes

OKJ ipari alpinista szakértő

A nehezen megközelíthető helyeken végzendő ipari alpinista munkákban tudok segíteni. Így Neked felesleges kockáztatni!
Szabó Dénes
 
HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

Ez a weboldal sütiket használ. Ennek részleteiről bővebben olvashat ide kattintva >>> Bővebb információ

A sütik (cookie) lényegében veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépére annak érdekében, hogy javítsa a felhasználói élményt az Ön számára. Segítségével információkat kapunk arról, hogyan használják látogatóink weboldalunkat, milyen hirdetések érdekelhetik őket. A sütiket böngészőjének beállításában tilthatja le.

Bezárom